Bánki Donát

 „Jellemeznem kellene Bánkit, a tudóst, a zseniális gépkonstruktőrt, a kitűnő tanárt, a kiváló szakírót, a mintaszerű kollegát és last no last: a nemes lelkű embert, az őszinteségnek és igazságosságnak ezt a melegszívű apostolát, akit követendő példaként állíthatunk arra a piedesztálra, amelyen csak az ország legjobbjainak van helye.” – írta róla Schimanek Emil kortárs professzortárs.

Az előbbi idézet talán a legmarkánsabban mutat rá, hogy iskolánk miért is vette fel 1991-ben a magyar gépészmérnökök egyik legnagyobb egyéniségének nevét.

Bánki Donát bámulatos sokoldalú alkotókészséggel vett részt kora technikai problémáinak az előbbrevitelében. Terjedelmes munkásságának terjedelme, tárgyilagossága a ma nemzedékének nyújt örök példát. Sokoldalúságát hűen tükrözik alkotásának főbb csomópontjai: a gabonaelevátor, a Mechwart-eke, a Bánki – Csonka-féle karburátor, a Bánki-motor, a gőzturbina – tervezés alapjai, a hidraulikus kísérletek, a Bánki – vízturbina, a Vaskapu-vízerőmű terve, az erdélyi földgázvezeték terve.

Bánki Donát 1859. június 6-án született Bakonybánk községben, Bánki Ignác bakonybánki, később lovászpatonai körorvos negyedik gyermekeként. Édesapja – aki arról volt híres, hogy szegény betegeit ingyen kezelte – fiába beoltotta a hazaszeretetet a vesztett szabadságharc után. Ez a neveltetés később Bánki Donát életét is meghatározta, mikor is a svájci műegyetemre hívták dolgozni, ő ezt hazafias érzelmekből visszautasította.

Bánki Ignác rengeteg elfoglaltsága mellett talált időt arra, hogy gyermekeit oktassa. Középiskolai tanulmányait Bánki Donát Pápán, majd a budapesti Főreáliskolában végezte, s innen került a kir. József Műegyetemre, ahol tanulmányait 1880 – 1881-es évfolyamon fejezte be.Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként.

Lelkes, felelősségteljes munkáját jól példázza az alábbi, a Ganz-gyárban végzett tevékenységét méltató, fennmaradt jellemzés:
"Ha valamely feladatot kellett megoldania, mindig arra törekedett, hogy túlmenve az egyszerű kötelességteljesítésen, magát az ügyet előmozdítsa, innen van azután, hogy bármely ágában működött is a gépszerkesztésnek, működése mindenütt haladást jelentett".

A Műegyetemen 1899-től tanárként dolgozott, s a gyakorlati hidraulika – hidrogépek, gőzturbinák – előadójaként fejtette ki tudományos kutató tevékenységét. Bánki nevét tudományos kutatásai és irodalmi művei révén a művelt külföld technikusai is megismerték.